A következő években akár 20-25 ezer új munkahely jöhet létre az észak-kelet-magyarországi országrészben a Debrecenben és környékén tervezett projekteknek köszönhetően. De kik azok a munkavállalók, akik ezeket a pozíciókat be fogják tudni tölteni? Hol van a munkaerőpiaci tartalék? Hogyan érhetjük el őket és mire van szükségük a munkába álláshoz?
Amit a munkaerőpiaci statisztikák mutatnak
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban 2024. január végén 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta volt, amely 2020 óta nem volt olyan magas, mint idén. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint azonban, ha a nyilvántartott munkanélküliek számát kiegészítjük az inaktív, de munkavállalói korú személyekkel, akkor mintegy 300 ezer ember áll rendelkezésre munkaerő-tartalékként. Ebből a csoportból nagyságrendileg 40 ezer fő rövid távon találhatna munkahelyet, és további 50 ezer személy képzést követően jó eséllyel elhelyezkedhetne, mivel esetükben a megfelelő kompetenciák hiánya akadályozza leginkább a munkába állást.
Mi a helyzet a maradék 210 ezer fővel? Ebből körülbelül 150 000 ember keres állást, köztük olyanok, akiknek a munkavállaláshoz hosszabb időre és speciális segítségre van szükségük. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ehhez képzésre, bértámogatásra, a munkahelyre történő közlekedési lehetőségek bővítésére, valamint egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is szükség van. A további 60 000 munkaképes, de inaktív személynek viszont valamilyen ösztönző erőre van szükségük ahhoz, hogy állást vállaljanak.
Összefogásra és szemléletmódváltásra van szükség a munkaerő mozgósításához
„A hazai munkaerőpiac helyzete komoly kihívást jelent, hiszen aki szeretne, viszonylag gyorsan el is tud helyezkedni. A tavalyi évben több termelő vállalatnál visszafogták a teljesítményt, ebből adódóan történtek leépítések és a fluktuáció is megnövekedett, aminek következtében a munkaerő egy része felszabadult. Most azt látjuk, hogy a gyártó cégek jelentős része igyekszik közülük kiválasztani új munkatársait. Azonban, ha elkezd ismét felfutni komolyabb mértékben a termelés – ami a mostani várakozásaink szerint az idei harmadik negyedévben már megtörténik -, akkor a vállalatokkal közösen kell gondolkodnunk azon, hogy hol találunk olyan embereket, akik be tudják tölteni az üres pozíciókat. Ahogyan arra a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása is rávilágított, van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, más kérdés, hogy mennyire tudjuk megmozgatni őket.”
Ez a kérdés fokozottan érinti a Debrecen környéki régiót, ahol az elmúlt időszakban számos jelentős beruházás indult el. A Work Force szakértőinek becslése szerint a következő néhány évben akár 20-25 ezer új munkahely is létrejöhet a térségben, azonban nagy kérdés, hogy kik fognak majd dolgozni ezekben a pozíciókban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján ugyanis Hajdú-Bihar vármegyében 2024. január 20-án 17 333 álláskeresőt tartottak nyilván, vagyis, ha valamennyien munkába állnának az új üzemekben, akkor sem tudnák fedezni a munkaerőigényt.
„Az új üzemeket építő, fejlett technológiát képviselő berendezéseket Magyarországra telepítő vállalkozások szaktudással rendelkező munkaerőt keresnek, akik képesek megfelelően kezelni ezeket a gépeket. Ugyanakkor látszik, hogy rendkívül alacsony a munkaerő-tartalékban a szakemberek aránya, ami fokozottan jelentkezik például az észak-kelet-magyarországi térségben, ahol az említett beruházások javarészt megvalósulnak. Mi a megoldást abban látjuk, hogy a helyi önkormányzatok, a gyártó cégek és a hozzánk hasonló HR-szolgáltatók közös erőfeszítése révén olyan képzési, motivációs programokat alakítsunk ki, ami lehetővé teszi, hogy az alulkvalifikált potenciális munkavállalókat is bevezessük a hazai munkaerőpiacra”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 2030-ig több mint 460 milliárd forintnyi uniós forrás segítheti a foglalkoztatás és az aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását. Ebből a forrásból márciusban indul a 70 milliárd forintos kerettel rendelkező munkahelyi képzéseket támogató program következő szakasza, áprilistól pedig közel 200 milliárd forintos kerettel elstartol a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.
„Nagyon jól átgondolt stratégiára lesz szükség a debreceni régió munkaerő-tartalékába tartozó személyek eléréséhez, pontosan fel kell mérni, hogy milyen platformon, milyen üzenettel, milyen stílusban tudjuk megszólítani őket. A fiatalok esetében pontosan tudnunk kell, hogy milyen online platformokon találhatóak meg, míg az idősebb, 55 év feletti korosztálynál inkább offline csatornákra kell támaszkodnunk. Úgy gondolom, hogy jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az újsághirdetésre, rendezvényekre, illetve az olyan megjelenési lehetőségekre a kisebb falvakban, mint például a központi helyen lévő hirdetőtáblák. Egy cégnél, akinek rengeteg más feladattal kell megbirkóznia, nem feltétlenül van meg az ilyen szintű toborzást támogató szaktudás és erőforrás, viszont egy HR-szolgáltatón keresztül sokkal sikeresebben tudják megszólítani a munkavállalókat, köztük azokat is, akik egyelőre az inaktív csoportba tartoznak”
Az észak-kelet-magyarországi régióban tapasztalható gazdasági fellendülés és a tervezett projektek számottevő új munkahely létrehozását vetíti előre. Azonban, hogy ezeket a pozíciókat sikeresen betöltsék, a munkaerőpiaci tartalékok mozgósítására van szükség. A különböző korosztályok és társadalmi rétegek tagjainak képzése és megfelelő megszólítása elengedhetetlenek annak érdekében, hogy a rejtett munkaerő-tartalékhoz tartozó személyek munkaerőpiacra történő integrációja megvalósuljon. A helyi közösségek, munkáltatók és HR szolgáltatók együttes erőfeszítése révén valódi előrelépést érhetünk el a munkaerőpiaci kihívások kezelésében és a régió gazdaságának erősítésében.
