A munkaerőhiány mára a termelés egyik legnagyobb akadályává vált. Ha elfogyott a belföldi munkaerő, akkor az automatizáción kívül már csak egy megoldás van, a munkaerő külföldről történő pótlása, ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen egy teljesen idegen környezetben kell munkaerőt toborozni. Szerencsére van megoldás arra, hogy ezt a tortúrát ne a munkaadónak kelljen végigjárnia.
A munkaerőhiány a munkaadók egyik legégetőbb problémájává vált napjainkra. Az Origo is rendszeresen beszámol a munkaerőhiánnyal kapcsolatos hírekről, köztük egy korábbi kutatásban arról számoltak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k), hogy20 százalékuk jelentős, 35 százalékuk pedig kis mértékű munkaerőhiánnyal küzd.
A KSH munkaerőpiaci jelentése is alátámasztja ezt. E szerint a munkaerőpiacon komolyabb volumenű kielégítetlen munkaerő-keresletről 2016 második felétől lehet beszélni. A betöltésre váró álláshelyek száma az azóta eltelt időszakban folyamatosan emelkedett. 2018 I. negyedévében 79,4 ezer üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek a munkáltatók, ez a szám a II. negyedévben 83,6 ezerre, a III. negyedévben 87,7 ezerre emelkedett, majd a IV. negyedévben az előző negyedévihez képest 4,3 ezerrel csökkent. Ez utóbbi azonban így is 10 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakában betöltésre váró álláshelyek számát. A IV. negyedévben az uniós definíció szerinti üres álláshelyek száma 83,3 ezer volt, közel duplája a 2015 azonos negyedévinek, ebből a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató munkáltatóinál 60,3 ezer betöltetlen állás volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az összes álláshelyhez viszonyítva a legtöbb üres állást az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban jelentették, ahol az összes álláshely 5,6 százaléka várt betöltésre.A meghirdetett közel 10 ezer állás több mint fele szakképzettséget nem igénylő, olyan egyszerű foglalkozásra szólt, amelyekre jellemzően az ebbe a nemzetgazdasági ágba sorolt munkaerő-kölcsönző cégek kerestek dolgozókat megbízóik részére.
Noha a kkv-k jelentős része családi vállalkozás, ahol enyhébb a munkaerőhiány, illetve a munkaerőhiány eltérően oszlik el az egyes régiók és az egyes iparágak között, azt azonban mára biztosan kijelenthetjük, hogy a munkaerőhiány általános problémává, a hazai termelés gátjává vált.
A belföldi munkaerőhiányra automatizációt, digitalizációt választó vállalkozások azonban számolhatnak még egy megoldással, mely a fenti három hátránnyal nem rendelkezik, ez pediga külföldi munkaerő alkalmazása.
A külföldi munkaerő megtalálása azonban nem egyszerű feladat, ebben azonban segíthet egy olyan munkaerő-kölcsönző cég, amely már nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren.
A határon túlról főként Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkeznek munkavállalók, a visszajelzések alapján az ukrán munkavállalókat kifejezetten szeretik foglalkoztatni, a magyar munkaerőpiacon, de mivel Nyugat-Európa is munkaerőhiánnyal küzd, ezért nagy a verseny értük– nyilatkozta Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója, aki szerint Mongóliából is van már érdeklődés a magyar piac iránt.
A külföldi munkavállalók felkutatása azonban speciális szaktudást igényel, mert ismerni kell az adott ország kultúráját, az ott élő potenciális munkavállalók igényeit, továbbá azokat a módszereket és eszközöket, amelyet a toborzásuk igényel.
A határon túli toborzás lehetősége munkaerő-kölcsönző cégen keresztül ma már szinte minden nagyvállalat számára könnyen elérhető éssok esetben a tapasztalt szolgáltatók minden ezzel kapcsolatos feladatot átvállalnak, tehát a teljes adminisztrációt, a bérszámfejtést, a TB ügyintézést, a szállásoltatást és az utaztatást is.Az alapszolgáltatások mellett a munkaerő-kölcsönző cég olyan különszolgáltatásokat is biztosíthat, mint például a Bevándorlási Hivatalban történő teljes körű ügyintézés, a magyar adószám és TAJ szám igénylése, vagy a vízum átvételében való segítségnyújtás. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerőt a munkaerő-kölcsönző céggel együttműködve minden előírást betartva gyorsan be lehet állítani dolgozni.
A Work Force tapasztalatai szerint azok a foglalkoztatók, akik felismerték a megtartás fontosságát kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli munkavállalók integrációjára, hiszen közös érdek a jól sikerült beillesztési program, így például az új munkatársaknak különböző céges szervezésű programon célszerű részt venniük, ahol megismerhetik a csapatot és a céges kultúrát is. A külföldi és magyar munkavállalók azonos körülmények között és feltételek mellett dolgoznak, így mindenki számára ugyanazok a lehetőségek biztosítottak.
A külföldi munkaerő alkalmazása ma már egyre általánosabbnak tekinthető, és éppúgy érinti a magasabb iskolai végzettségű, korábban szellemi pozíciókban tevékenykedő munkavállalókat, mint a fizikai munkásokat. A KSH által megfigyelt körben, vagyis a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentősebb nonprofit szervezeteknél 2018-ban a foglalkoztatottak közül 40 ezer külföldi állampolgár volt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A külföldi munkavállalók negyedét a feldolgozóipar foglalkoztatta, de viszonylag sokan voltak a közismerten létszámhiánnyal küzdő építőiparban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban is.
A szakértő cég tapasztalatai azt mutatják, hogya külföldi munkavállalók általában motivált, munkaszerető, szorgalmas, lelkes emberek, akik hosszútávú munkavégzésre készülnek hazánkban.További előny a potenciális munkaerő mennyisége, ugyanis egy-egy munkaerő kölcsönzésnél akár több száz potenciális munkavállalóval is számolhatnak a cégek.