A Work Force Cégcsoport ügyvezető igazgatója, Csákvári Róbert adott interjút a Budapest Business Journal HR Market Talk rovatában választ adva a munkaerőpiac legégetőbb kérdéseire.
Milyen általános a hangulat az ágazatban 2025 második negyedévének kezdetén? A cégek inkább bővíteni szeretnék a kölcsönzötti munkaerőt, vagy éppen leépítenek?
Jelenleg számos vállalat visszafogja létszámigényét, illetve megkezdte a kölcsönzötti állomány leépítését. A 2025 második negyedévére prognosztizált gazdasági bizonytalanságok, különös tekintettel az új vámháború lehetséges hatásaira, negatívan befolyásolhatják a munkaerőpiaci folyamatokat. Bár egyes szegmensekben továbbra is vannak mozgások, a bővülés helyett most inkább a költséghatékonyság és az optimalizáció került előtérbe a kölcsönzötti állomány kezelésében.
Mely kölcsönzéses/ideiglenes pozíciók betöltése jelenti ma a legnagyobb kihívást? Van erre valamilyen egyszerű megoldás, például átképzés vagy jobb oktatás?
Már a betanított munkakörökben és érezhető, de a legnagyobb probléma a hiányszakmákban jelentkezik. Egyre kevesebb fiatal választja a kékgalléros szakmákat, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teszi az utánpótlást. Bár a gazdasági lassulás következtében némileg bővült a magyar munkaerő kínálat, ez még nem elég a teljes igény kielégítésére. A mobilitási hajlandóság továbbra is alacsony: a munkavállalók kevésbé nyitottak a lakóhelyváltásra. Megoldásként egyre több vállalat helyezi előtérbe a belső képzési és átképzési programokat, de strukturális változásokra is szükség lenne a hazai oktatási rendszerben.
A profession.hu országos, reprezentatív felmérése szerint 2025 első negyedévében a 18 és 65 év közötti magyar munkavállalók majdnem fele vagy aktívan állást keres, vagy nyitott a váltásra. Ez az Ön számára inkább kihívást vagy lehetőséget jelent?
Lehetőség abból a szempontból, hogy több magyar munkavállaló válik elérhetővé, amelyet megfelelő ügyfélkör esetén ki lehet használni. Ugyanakkor jelentős kihívás is, mivel a fluktuáció mértéke rendkívül magas: akár minimális bérkülönbség hatására is hajlandók a dolgozók váltani. Így a toborzás mellett a megtartás is kulcskérdéssé vált a kölcsönzötti munkaerő kezelésében.
A Világgazdasági Fórum szerint a digitális munkakörök száma világszerte 25%-kal fog növekedni 2030-ig. Mennyire jelentős tényező a távoli munkavégzés a magyar munkaerőpiacon, és hasonló növekedést vár itt is?
Egyes szektorokban a távoli munkavégzés már szinte alapvető elvárás, míg más területeken – különösen a termelésben – továbbra is a helyszíni jelenlét dominál. Fontos azonban látni, hogy a munkavállalói preferenciák eltérőek: sokan igénylik a munkahelyi környezetet. A digitalizáció és az automatizáció terjedése miatt számos klasszikus munkakör megszűnhet, ugyanakkor új, magasabb hozzáadott értékű pozíciók is megjelennek, amelyek átképzést és új kompetenciák megszerzését teszik szükségessé.
Hogyan befolyásolják a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó kormányzati szabályozások az Ön munkáját?
A harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását érintő szabályozások rendkívül dinamikusan változnak, ami folyamatos alkalmazkodást követel meg a cégektől. Az utóbbi időben tapasztalt jogszabály-módosítások jelentős kihívások elé állították a piacot. Jelenleg a fülöp-szigeteki munkavállalók behozatala tűnik a legéletképesebb megoldásnak, de a jövőbeni jogszabályi változások iránya továbbra is bizonytalan. A szabályozási környezet instabilitása jelentős hatással van a stratégiai tervezésre és a toborzási gyakorlatokra is.
Mennyire válik a Managed Service Provider (MSP) szereplővé az ideiglenes foglalkoztatás magyarországi piacán?
Magyarországon az MSP (Managed Service Provider) modell továbbra sem számít elterjedt gyakorlatnak. Ennek oka egyrészt a magyar jogszabályi környezet, másrészt pedig a vállalatok részéről hiányzó igény és tapasztalat. Bár néhány nemzetközi háttérrel rendelkező munkaerő-kölcsönző kínál MSP szolgáltatásokat is, a magyar cégek jellemzően inkább saját HR erőforrásaikra támaszkodnak, és nem szívesen fizetnek külön díjat egy külső koordinátorra. Pár példa ugyan akad, de nem várható, hogy rövid távon ez a modell szélesebb körben elterjedne Magyarországon.
Ha lenne egy varázspálcája, de csak egyszer használhatná, mit tenne a magyar kölcsönzési munkaerőpiac javítása érdekében?
Egyetlen lehetőséggel élve mindenekelőtt a piac tisztítására törekednék. Jelenleg sok olyan munkaerő-kölcsönző cég működik Magyarországon, amely nem tartja be maradéktalanul a jogszabályokat, ez pedig súlyosan rombolja az iparág megítélését és veszélyezteti a munkavállalók biztonságát. Szigorúbb ellenőrzéssel a megbízható, jogkövető szolgáltatók maradhatnának a piacon, amely hosszú távon mind az ügyfelek, mind a munkavállalók érdekeit szolgálná.
Forrás: Buudapest Business Journal, VOL. 33. NUMBER 8 | APRIL 22 – MAY 4, 2025 https://issuu.com/absolutmedia/docs/bbj_3308
