A Work Force Kft. 20 éves logója.

Milyen munkaerőpiaci változások zajlottak az elmúlt 15 évben?

Sehol sem fenékig tejfel, de merünk váltani, és többnyire sikeresnek is értékeljük, ha megtesszük: állandóság és változások az elmúlt 15 évben. Stresszesebb munka, keményebb elvárások, és munkaerőhiány ide vagy oda, a főnökök többsége továbbra sem bánik jobban alkalmazottaival – derült ki a Work Force munkaerő-kölcsönző- és közvetítő cég 400 fős online munkaerőpiaci változások témakörében készült kutatásából, ami az elmúlt 15 év trendjeit vizsgálta.

Nehezebb ma a munka, mint régen? Milyen gyakori a munkahely váltás? Jobban megbecsülik az alkalmazottakat a cégek? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ a Work Force munkaerő-kölcsönző- és közvetítő cég, kifejezetten az elmúlt 15 év változásaira fókuszálva, amelyet a cég 15 éves fennállása alatt maga is átélt. A felmérés külön vizsgálta azokat, akik már minimum 15 évet töltöttek a munka világában, de azok véleményét is megkérdezte, akik még nem érték el ezt a határt. A munkaerőpiaci változások területét feltérképező felmérés mind a szellemi, mind a fizikai munkások véleményét tükrözi, és helyenként meglepő eredményeket hozott.

Hiába a munkaerőhiány, nem jobb az alkalmazottak helyzete?

Azok közül, akik dolgoztak az elmúlt 15 évben (a csoport a 33 év felettieket tartalmazza), 31% 3-5, 20% legalább 2 alkalommal kezdett új munkahelyen, 20% nem váltott munkahelyet. Tanulságos, hogy a váltásokat közel 80%-ban jó döntésnek értékelték. A megkérdezettek 63%-a látja úgy, hogy a munkaerőhiány ellenére nem javultak, sőt, egyenesen rosszabbá váltak a munkahelyváltás lehetőségei. A többség (66%) nem ért egyet azzal, hogy az erősödő munkaerőhiány miatt jobb feltételeket kínálnának nekik a megtartásuk reményében, sőt, 91%-uk szerint a főnökük nem bánik jobban velük! A fiatalabbak 52%-a, akik még nem töltöttek el 15 évet a munka világában (20-32 év) sem érzi, hogy a munkaerőhiány miatt jobb feltételeket biztosítanának nekik, és 70%-uk nyilatkozott úgy, hogy a főnökük sem bánik velük jól.  Ez ugyan 20%-kal jobb eredmény, mint az idősebbeknél, de még mindig kedvezőtlen.

A Work Force a partnereinek is folyamatosan javasolja a dolgozói elégedettség növelését, és házon belül is vizsgálja, miképp javítható ez. “Mi is nagy utat tettünk meg. De nekünk nagyobb a felelősségünk is, példát kell ebben mutatnunk” – véli Csákvári.

A minimum 15 éves tapasztalattal rendelkezők nem túl pozitívak a munkaerőpiaci változások terén: úgy vélik, hogy ma stresszesebb a munka (67%), keményebbek az elvárások (51%) és többet is kell dolgozni (48%), mint régen. Csak 15% jön ki jobban a fizetéséből, és mindössze 14% szerint jobbak a munkakörülmények. A fejlődési lehetőségeket 9% tartja jobbnak, a munkaszervezést 8% rugalmasabbnak.

Sokan várost is váltanának egy új munkahelyért

A régebbi dolgozók 43%-a amint tudna, munkahelyet váltana. A fiatalabbak esetében (akik még nem dolgoztak 15 évet) csak 32% ez az arány. A megkérdezettek 56%-a még sosem váltott várost munkahely miatt, bár 51% hajlandó lenne rá. Igaz ez a fiatalabb generációra is, 61% eddig még sosem költözött munka miatt, de ha a jövőben úgy adódik, 64% szívesen belevágna. Ez jelzi, hogy a fiatalabb generációk már érezhetően mobilabbak. A Work Force-nál már régóta érzékeljük ezt a trendet, ezért is fordítunk nagy hangsúlyt a mobilszállások rendszerének fejlesztésére.  Néhány évvel ezelőtt épp a Work Force indított elsőként mobilszállást is magában foglaló projekteket.

Multi vagy kkv? Hazai vagy nemzetközi?

A kutatás szerint a már minimum 15 évet dolgozók harmada mindig is jobban kedvelte a kis- és középvállalkozásokat (31%), mint a multikat vagy nagyvállalatokat (14%), és továbbra is hazai cégnél dolgoznak a legszívesebben (54%). Más kép körvonalazódik a fiatalabb generáció válaszaiból, ők többségében inkább a multikat vagy nagyvállalatokat preferálják. Ám abban egyetértenek, hogy ők is a hazai cégek javára döntenek a külföldiekkel szemben. (39% vs. 20%). 

A legalább 15 évet dolgozó fizikai munkavállalók 46%-a már dolgozott kölcsönzött munkaerőként, és 38%-uk tervezi a jövőben is. Más a helyzet azonban az interim manager, vagyis az időszakos manageri állások esetében, a szellemi munkavállalók 97%-a még sosem dolgozott ezen a területen, noha a megkérdezettek 39%-a szeretne interimként dolgozni, ami jól jellemzi a munkaerőpiac rugalmasabbá válását is. Csákvári Róbert tapasztalatai szerint, ebben már merőben máshogy működnek a fiatalabbak. “Tapasztalataink alapján a fiatalabb generációk számára elfogadhatóbb a kölcsönzött munkaerő rugalmassága, ők még kevésbé keresik a biztonságot egy cég berkein belül, és várhatóan az időszakos manageri állások esetében is gyakoribb lesz ez a megoldás. Erre érdemes lélekben felkészülniük a vezetőknek és a munkaadóknak egyaránt”.

Ma már alappá válik a home office

A fiatalabbak 48%-a csak olyan munkahelyet keres, ahol a távmunka vagy az otthoni munkavégzés megengedett, de a 32 évnél idősebb generáció is úgy gondolja, hogy vonzóvá tesz egy munkahelyet egy ilyen lehetőség. Általánosságban elmondható, hogy az idősebbek  többsége nyugdíjig (61%), de 32% még nyugdíj után is szeretne dolgozni. A fiatalabb generáció 39%-a szeretne nyugdíjig dolgozni, 30% maximum 50 éves korig, 22% pedig még a nyugdíj után is állást vállalna. Ők tehát jóval rövidebb ideig tervezik munkás éveiket.

Az örök problémák: munka vs magánélet, férfi vs nő

A munkaerőpiaci változások terén természetesen a  munka és magánélet egyensúlyát is vizsgáltuk, mely az elmúlt években a legalább 15 évet dolgozók 68%-a szerint a munka javára billen. A szellemi munkát végzők 27%-a rendszeresen nézik otthon is a leveleit, 22% már csak akkor, ha nagyon fontos. A fiatalabb generáció, vagyis a 15 évnél kevesebbet dolgozók 43%-a csak akkor néz leveleket, ha nagyon fontos, de 22%-ukra egyáltalán nem jellemző. A minimum 15 éve dolgozók szerint a munkaerőpiaci változások nem okoztak javulást a nők helyzetében: a megkérdezettek 68%-a szerint nincs könnyebb dolguk ma, mint 15 éve. Csákvári Róbert szerint a fizikai munka a nők számára mindig is megterhelő volt, és lesz, de a technológia fejlesztésével már középtávon is jelentősen könnyíthető a helyzetük.

A megkérdezettek nehezebbnek és stresszesebbnek tartják a munkát mint régen, szerintük keményebbek az elvárások is. Érdekes, hogy a munkaerőhiány mégsem motiválja megfelelően a munkaadókat, hogy jobbá tegyék munkavállalóik helyzetét. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagy arányban, kortól függetlenül szívesen váltanának munkahelyet a munkavállalók, és a kutatás eredményei szerint erősödhet is a váltás hajlandósága. A munkahelyváltások többsége sikeres, de egyre nehezebb jó állást találni a kitöltők véleménye szerint. A gyakoribb munkahelyváltás miatt a vállalatok nehézségei újratermelődnek, a fluktuáció nő. Érdemes tehát elgondolkodniuk, hogyan és miben tudnának változtatni. “Sok konferencia létezik már a munkavállalói elkötelezettség témájában, de mára megérett a piac a tettekre. Ezzel mindenkinek jobb lesz – véli Csákvári. “Ezt tesszük mi is cégen belül, és erre buzdítjuk partnereinket is” – teszi hozzá a Work Force ügyvezetője.

***A munkaerőpiaci változások témájában készült kutatás 400 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2018 novemberében a Survey Monkey rendszerén keresztül, a Facebookon a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. Legalább 15 évet dolgozók: Nő 76%, férfi 24%; Legalább 15 évet dolgozók korosztály, lakóhely és foglalkozás alapján: 59 év feletti 31%, 46–58 év közötti 43%, 33–45 év közötti 13%; 14% Budapesten, 32% vidéki nagyvárosban, 36% vidéki kisvárosban és 18% egyéb településen él; 41% fizikai, 32% beosztott szellemi, 16% adminisztratív, 12% középvezetői, 2 % felsővezetői munkakörben dolgozik. Kevesebb, mint 15 évet dolgozók: Nő 76%, férfi 24%; Kevesebb, mint 15 évet dolgozók korosztály, lakóhely és foglalkozás alapján: 0-32 év közöttiek 13%; 14% Budapesten, 32% vidéki nagyvárosban, 36% vidéki kisvárosban és 18% egyéb településen él; 39% beosztott szellemi, 35% fizikai, 22% adminisztratív, 9% középvezetői munkakörben dolgozik.